Korrekt partnerség az eredményorientált K+F és innováció területén
 

Az informatikai és kommunikációs (IKT) ipar valós értéktöbbletet eredményező szegmensében, a kutatásban és a fejlesztésben a legjelentősebb erőforrás, a minőséget meghatározó tényező a humán erőforrás, az intuitív gondolkodásra képes, jelentős módszertani ismeretekkel és tapasztalatokkal rendelkező kutató-fejlesztő, a szoftvermérnök. Az IKT hazai és közép-kelet-európai szektorán belül az oktatás, K+F, és az ezen alapuló alkalmazott informatikai fejlesztések egyik legjelentősebb háttérintézménye a BME. A BME IK ezzel a szellemi potenciállal a háta mögött, saját főállású munkatársaival vállalkozik az informatika, az információtechnológia területén technológia- és alkalmazásfejlesztési feladatok megoldására, konkrét termék- és szolgáltatásfejlesztésre. A BME IK projektjeibe mintegy 50 főállású munkatársat, és közel 40 PhD hallgatót tud mozgósítani, akik személyükben is kiemelkedő szaktudással és referenciákkal rendelkeznek.

Az IKT ipar fejlődésével és széles körű térhódításával mindinkább nélkülözhetetlenné válnak a korszerű, modern fejlesztési módszertanok, és az azokat egyre nagyobb mértékben automatizmusokkal támogató fejlesztési keretrendszerek (Szoftvermodellezés). Ezek a keretrendszerek korábban az IKT ipar „szerszámkészletét” jelentették, ma már azonban a keretrendszerek a fejlesztések „robotizált gyártósorát” jelentik. A hagyományos ipari gyártósorok az előre megtervezett termék gyors reprodukciójára hivatottak. Az IKT ipar-fejlesztési keretrendszerei viszont nem a reprodukcióban, hanem a vadonatúj termék, vagy szolgáltatás létrehozásához biztosítanak jelentős automatizáltságú fejlesztési környezetet. Az ilyen IKT fejlesztési keretrendszerek formális modellekből kiindulva, számos automatizmussal támogatva, önállóan képesek a hagyományos értelemben vett kódok (programsorok) mind jelentősebb százalékának generálására, csökkentve ezzel a fejlesztés időigényét és költségeit. A BME IK-ban kifejlesztett és K+F projektjeiben alkalmazott fejlesztési keretrendszer teszi lehetővé a gyors termék- és szolgáltatásfejlesztést, növelve ezzel az ipari partnereink piaci reagáló- és versenyképességét.

A BME IK-ban alkalmazott fejlesztési keretrendszer új, garanciális elemeket hoz be IKT alkalmazásfejlesztés életciklusába. A keretrendszer alkalmazásával a fejlesztési eredmények minősége jelentősen emelkedik, hiszen a keretrendszer segítségével a mechanikusan elvégezhető fejlesztési feladatok automatikusan, dokumentáltan kerülnek végrehajtásra, ezáltal a termék- és szolgáltatásfejlesztés menete varratmentesen, auditálhatóan valósul meg a formális modelltől a feladatspecifikáción át az implementációig (Szoftverminőség).

Az IKT fejlesztések sajátossága, hogy a fejlesztés eszközrendszere (korábban interpreterek, futtatók, 4GL fejlesztőrendszer, mára már komplex fejlesztési keretrendszer) maga is informatikai fejlesztés tárgya. Az IKT az egyetlen technológia, ahol a fejlesztés-tervezés és a megvalósítás azonos technológián történik. Ez a sajátosság magában hordozza a fejlesztési keretrendszer folyamatos, gyors fejlődését, adaptálódását az újabb és újabb követelményekhez. A BME IK-ban különböző alkalmazási szakterületeken tevékenykedő kutatók, szoftvermérnökök közvetlenül tudják visszacsatolni tapasztalataikat, és gyorsan, hatékonyan ún. plug-in-ek formájában képesek továbbfejleszteni, kiegészíteni a keretrendszert.

Ebben az összefüggésben külön is kiemelést érdemel az IT biztonság. Az informatikai rendszerek (az egyszerűi alkalmazásoktól a komplex informatikai rendszerekig) jelentős mértékben beágyazódtak az emberek hétköznapjaiba, az általuk használt mindennapi eszközökbe. A társadalom minden szintjén elterjedtek a mobil eszközök, amelyek kommunikációs csatornái jól monitorozhatók, egyes esetekben teljesen nyíltak is lehetnek. A védtelenségek, sérülékenységek ilyen mértékű növekedése hatékony, egzakt metrikákkal mérhető válaszokra kényszeríti az IKT ipart, amely a BME IK „legjobb gyakorlatában” nem kiegészítő tevékenységként, hanem az alkalmazott fejlesztési módszertan szerves részeként perfektuálódik.

A BME IK, az együttműködő egyetemi szervezeti egységekkel, az alkalmazásba vitt módszertant, az ennek támogatására kifejlesztett fejlesztési keretrendszert számos, az üzleti partnerei által érdekelt domain szakterületen (alkalmazásban) próbálta ki, és hasznosította hatékonyan (vállalti alkalmazások, elosztott rendszerek, SOA, adatkezelő technológiák, Web-portálok, mobilszoftverek). Piaci és szakmai versenyképességünk fenntartása érdekében a különböző alkalmazási területeken szerzett általánosítható tapasztalatokkal folyamatosan fejlesztjük módszertanilag is megalapozott képességünket, eszközrendszerünket.

A BME IK az elmúlt időszakban az alap- és alkalmazott kutatás területén (pl. GRID, számítógépes grafikai alkalmazások) számos olyan rangos nemzetközi, és hazai eredményt is elért, ahol az előzőekben leírt módszertan nem alkalmazható. Ennek az oka általában a feladat újszerűsége, ugyanis ezekben nem állnak rendelkezésre általánosítható tapasztalatok, ezen felül olyan egyedülálló teljesítmények elérése a cél, ahol az ismert, „hagyományos” módszertanok már nem adnak kielégítő választ. A BME IK ezeken a területeken úttörő feladatra is vállalkozni, minthogy hitvallásunk szerint:

„A jelen rendkívüli kihívása lesz a holnap hétköznapi gyakorlata!”