Tudományos szimpózium a Magyar Tudomány Ünnepe és a
BME IK 15 éves fennállása tiszteletére

A BME Közigazgatási Informatikai Központ (IK) a magyar informatikai közösség meghatározó, integráló szereplője volt az elmúlt 15 évben - jelentette ki a Magyar Tudomány Ünnepe sorozat keretében tartott jubileumi szimpóziumon Vajta László dékán. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar vezetője szerint jövőbe látó döntés született a BME-n, amikor Detrekői Ákos korábbi rektor felismerte, hogy bizonyos szakterületeken, főként az informatikában a hagyományos egyetemi struktúrába nem szervesen illeszkedő szereplőkre is szükség van. „A legnagyobb látomás sem valósul meg csapat nélkül” – utalt a dékán azokra a kutatókra, akik első vezetői, munkatársai voltak a BME Informatikai Központjának. „Az egyetemnek az ország, a köz- és államigazgatás szolgálata is küldetése” – tette hozzá Vajta László a ma már Közigazgatási Informatikai Központ néven működő szervezet névváltozásának indokaként.

Egy ilyen dinamikus karon, mint amilyen a VIK, újfajta módon kell hasznosítani az egyetem szellemi bázisát – erősítette meg Risztics Péter, az IK elnöke. A központ elnöke szintén jelentősnek minősítette az IK szerepvállalását a közigazgatás korszerűsítésében, az e-közigazgatás kialakításában, amely immár közel egy évtizedes múltra tekint vissza. A BME IK indította el az e-közigazgatás technológiai egységesítési programját – húzta alá –, 2008 után pedig az e-közigazgatás keretrendszerét dolgoztuk ki – tette hozzá a Központ elnöke.

Risztics Péter kiemelte, hogy a Központ első nagy projektje, a NAVA fejlesztése során alkalmazott technológiai megoldásokat a mai napig alkalmazzák a már MANDA néven futó programban. A BME informatikus szakemberei továbbá olyan projektekben vettek/vesznek részt, mint az egységes segélyhívó rendszer integrációs követelményeinek kidolgozása vagy a Robotzsaru rendszer továbbfejlesztése. A Központ vezetője szerint szintén mérföldkő volt azoknak a szolgáltatásoknak a kifejlesztése, amelyeket a BME három karának öt tanszéke által létrehozott Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont koordinálásában sikerült a világpiacon is megjeleníteni.

A BME IK az ipari K+F együttműködésben is fontos szerepet játszott az elmúlt másfél évtizedben. Risztics Péter a legérdekesebb témák közül kiemelt néhányat: halrendszerek környezeti mintáinak ökotoxikológiai vizsgálatára kifejlesztett módszer, medertérképezésben és üledékfelmérésben használatos mobileszközök fejlesztése vagy a közösségi közlekedés számára új generációs NFC alapú díjszabási rendszerek kifejlesztése.

Jankovits István, a Központ igazgatója azt hangsúlyozta, milyen sok mérnöki intuíciót és innovációt igényel az IK által vállalt feladatok elvégzése. A központ igazgatója felvázolta a szoftverfejlesztési feladatok egy lehetséges keretrendszerét az ötlet felmerülésétől kezdődően, egészen az üzembevitelig. Jankovits István bemutatta azt a modellalkotási folyamatot is, amely a feladat megismerésétől egy formalizált modell, majd egy verifikálható szoftverfejlesztés elvégzéséig vezet. A modellezési folyamat innovatív lépéseit egy a jogi anyagokra optimalizált keresőmotor modell alkotási lépéseinek bemutatásával érzékeltette.

„Próbáljuk meg olyan szépen modellezni a közigazgatást, hogy annak aztán olyanná is kelljen válnia” – fordult végül kollégáihoz mosolyogva Jankovits István.

Szeberényi Imreigazgatóhelyettes a BME-n az oktatásban és kutatásban használt felhő alapú rendszereket mutatta be. Négy-hat hallgatóval mintegy három éve folyik a CIRCLE nevű projekt – mondta el –, amely egy normál webes felületen otthonról is elérhető önkiszolgáló portál. A kutatás-fejlesztés-oktatás infrastruktúráját korszerűsíteni hivatott fejlesztés képes például laborkörnyezet előállítására, amelyben a hallgatók programokat futtathatnak le vagy méréseket végezhetnek el. A rendszer jelenleg 450 hallgatóval és 25 oktatóval működik mintegy 10 tantárgy esetében. Szeberényi Imre szerint az oktatásban jelentős költségmegtakarítás érhető el a felhő alapú rendszerek használatával. A BME IK igazgatóhelyettese a jövőt a portál újabb tesztrendszereiben és egyszerű, automatizált installáció tervezésében látja.

A hallgatói innováció elősegítésére Ötletlab néven indított kezdeményezést majdnem tíz éve a BME IK.   Ennek eredményei ma már messze túlmutatnak az egyetemen. Az ötlettől a tudástranszferig hosszú út vezet, amelynek állomásait, eddigi eredményeit és sikereit Bacsa László igazgató (MTTI) ismertette.

Bemutatásra került a Demola-Budapest nyílt innovációs platform működése, mely egységesen kedvező együttműködési lehetőséget kínál egyetemeknek, hallgatóknak és vállalkozásoknak.

A BME KIK 15 éves jubileumi szimpóziumán elhangzott további előadásokban Charaf Hassan egyetemi docens (AAIT) a multiplatform alkalmazásfejlesztés rejtelmeibe avatta be a hallgatóságot.

Kondorosi Károly, az IIT egyetemi docense pedig a szolgáltatás alapú integráció és interoperabilitás témaköréről szólt.

Az előadásokat követően Péceli Gábor a BME rektora zárszavában méltatta az IK 15 éves teljesítményét, sikeresnek ítélve azt, és a további munkához jó egészséget kívánt.