Új együttműködés támogatja a kormányzat biztonságos digitális fejlesztéseit
Neves szakmai-tudományos szervezetek szövetkeznek, hogy az e-közigazgatásban, a rendvédelmi munkában és az elektronikus közszolgáltatásokban a digitális társadalom erősödjön. Ezen fejlesztések egyrészről visszaadják az állampolgároknak az időt, amelyet ügyintézésre fordítanának, másrészről egyre biztonságosabban tudják mindezt megtenni.
2021. július 27-én került sor a Biztonságos Digitális Társadalom Innovációs Klaszter (BDTIK) alakuló ülésére. Ezzel hivatalosan is útjára indultak a Klaszter tagok együttműködésében tervezett innovációs projektek, amelyek az e-közigazgatás és e-közszolgáltatás fejlesztését, a rendvédelmi feladatok ellátását, a mesterséges intelligencia közigazgatási célú alkalmazását célozzák, az állampolgárok igényeinek még magasabb szintű kiszolgálása érdekében. A Klaszter keretében a szakterületen élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények hangolják össze kutatási-fejlesztési tevékenységüket, hogy innovációikkal tovább támogassák a digitális társadalmat.
A Klaszter az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium keretein belül fejti ki tevékenységét.
A Laboratórium küldetése
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezésére a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal 2020-ban kezdte meg a Nemzeti Laboratóriumok kialakítását. Ezek a nemzetgazdaság számára különösen perspektivikus területeken töltik be a kísérleti és innovációs tudományos bázis és tudásközpont szerepét. Mindezzel együtt intézményes színteret képeznek a kutatási eredmények társadalmi, gazdasági és környezeti hasznosításának együttműködéséhez – nemzetközi szinten is.
Az Infokommunikációs és Információtechnológiai Nemzeti Laboratórium egyik célja, hogy hozzájáruljon a nemzeti adatvagyon célirányos és tudatos használatának elősegítéséhez, valamint az ehhez szükséges szakmai környezet kialakításához. A kormányzati, közigazgatási szervek elkötelezettek afelől, hogy a kiberbiztonsági, rendészeti, rendvédelmi és e-közigazgatási kutatásokkal, fejlesztésekkel hangolják össze az erőforrásokat.
A Laboratórium másik, kiemelt fókusza a fentebb sorolt kutatásokkal kapcsolatos kompetenciák fejlesztése. A célok megvalósulását olyan kutatásokkal segítik, amelyek a szolgáltatási képességet és hatékonyságot növelik.
A Klaszter célja
A Nemzeti Labor keretein belül megvalósuló Biztonságos Digitális Társadalom Innovációs Klaszter stratégiai célja, hogy hatékonyan és innovatívan segítse elő a mesterséges intelligencia alkalmazását az e-közigazgatásban. Ezzel eredményesen támogathatja a nemzeti adatvagyon hasznosítását és az e-közigazgatási kutatási-fejlesztési tevékenységek összehangolását. Az együttműködések során a szakterületen élenjáró állami informatikai szolgáltatók, felsőoktatási és tudományos intézmények kapnak szerepet, amelyek már középtávon jól hasznosítható eredményeket tűztek ki célul.
A Klaszter alapító tagjai az IdomSoft Informatikai Zrt., a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem.
A Klaszter a kutatás-fejlesztési és innovációs eredményeinek felhasználását elsődlegesen a közfeladatok ellátásához tervezi. A későbbiekben egyes eredményeit a Magyar Állam szélesebb körű érdekeinek megfelelően és annak javára, a nemzetközi térben vagy piaci környezetben is hasznosíthatja.
A Klaszter alakuló ülését megelőző felsővezetői rendezvényen a jelenlévők egyöntetűen hangsúlyozták: olyan szakmai összefogás valósul meg, amely összekapcsolhatja a XXI. század új technológiáit és kihívásait. Az állami feladatok innovatív fejlődésének ez alapvető lépése.
A Klaszter tagsága folyamatosan bővül újabb szervezetekkel, hamarosan a teljes szakmai szervezeti kör bekapcsolódik a fejlesztésekbe. Rövidesen újabb innovatív megoldásokkal találkozhatnak az állampolgárok az ügyintézéseik során.
Köszöntések az együttműködés jegyében
(a megszólalás sorrendjében)
Dr. Karlócai Balázs, a klasztermenedment feladatokat ellátó IdomSoft Zrt. vezérigazgatója rövid köszöntőjében elmondta, hogy a Klaszertagok a közösen lefektetett cél érdekében jól ki tudják egészíteni egymást. A Kutatóközpontok – a BME és a SZTAKI – a magasan képzett kutatóival és a legmodernebb technológiák alkalmazásával, míg az IdomSoft és a NISZ a szakterületi tudással, valamint a rendelkezésre álló infrastruktúrával tudnak érdemi hozzájárulást adni a Klaszter működéséhez. A jövőbeli tervekkel kapcsolatban további rendvédelmi, katasztrófavédelmi csatlakozókról, valamint nemzetközi kapcsolatépítésről tájékoztatta a jelenlévőket.
Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára bevezetőjében hangsúlyozta: most a konkrét termékek előállítására szükséges koncentrálni. A kutatásnak, a fejlesztésnek és az innovációnak három fő fókuszát emelte ki: a mesterséges intelligencia használatát a közigazgatási és a rendészeti szakterületeken, a kibervédelmet, valamint a nemzeti adatvagyonnal kapcsolatos feladatokat. Hangsúlyozta: a rendelkezésre álló fejlesztési források nem elméleti alapkutatások, hanem prototípusok, a társadalom által használható környezetek kialakítását támogatják. A tesztek és a prototípus-gyártások már folyamatban vannak, a támogató jogszabályi környezet elkészült. A Klaszter feladata végső soron olyan megoldások produktum-szerű előállítása, amelyek minden esetben az állampolgárokat szolgálják, az állampolgári igényeket szolgálják ki.
Dr. Sabjanics István ny.r. dandártábornok, a Belügyminisztérium Tudománystratégiai és Koordinációs Főosztályának vezetője köszöntőjében felhívta a figyelmet a folyamatosan változó környezethez történő adaptáció, az adaptív digitális állam kialakításának szükségszerűségére. Kiemelte, hogy az elmúlt 10 évben a Belügyi Tudományos Tanács rendezvényeiben a digitalizáció területén számos tudományos, szakmai konferenciára került sor. Egy olyan környezet kialakítása a cél, ahol a tudomány a sajátos eszközeivel és módszereivel keresi a válaszokat és megoldásokat, a gyakorlati élet által jelezett problémákra. A vezérelv továbbra is a „scientia et securitas” marad: egy olyan környezet, amelyben a tudomány hatékonyan támogatja a biztonságot. Ez a Klaszter egyik legfontosabb missziója.
Gulyás Tibor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára azt hangsúlyozta, hogy az elindított Nemzeti Laboratóriumok egy-egy tématerület hazai szakmai műhelyeinek létrehozását célozzák, annak érdekében, hogy a jelentős globális problémákra nemzetközi szinten választ adni képes kompetenciák fejlesztése induljon el hazánkban. Kiemelt cél, hogy az elvégzett munka eredményeképpen a kutatási eredmények hasznosuljanak a társadalomban és a gazdaságban. Hozzátette, hogy akkor lehetünk sikeresek, ha ez a munka az érintett szereplők együttműködésével valósul meg, melyre egy kiváló kezdeményezés a klaszter elindítása, ami a szinergiák révén egészen biztosan új dimenziókat fog nyitni a munkában.
Dr. Risztics Péter Károly, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közigazgatási Informatikai Központjának, illetve a Belügyminisztérium Miniszteri Tudományos Testületének elnöke, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács tagja, kiemelte: a szakterületi együttműködés a Belügyminisztérium és az Egyetem között hosszú múltra tekint vissza, és jelentős eredményeket ért el a közigazgatási szolgáltatás-fejlesztés területén. A Klaszter megalakulásával ugyanakkor új és konkrét perspektívák nyílnak meg a korszerű, adatvezérelt, a mesterséges intelligencia lehetőségeit is hasznosító államkormányzásban, valamint a digitális közszolgáltatások bővítésének irányában. Ez komoly felelősséget is ró az együttműködésben résztvevő szervezetekre.
Dr. Szabó Hedvig nb. altábornagy, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója, az innováció, a közigazgatás-fejlesztés és a biztonság hármas együttesére hívta fel a figyelmet. Elmondta: a Klaszter nem alapkutatásokra, hanem eredményekre, produktumokra koncentrál. Tulajdonképpen arról van szó, hogy az állam „kiajánl megoldásra” bizonyos állami szintű problémákat a tudománynak, amely azokat a társadalom által hasznosítható módon oldja meg.
Vetési Iván, a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese a mesterséges intelligencia-kutatások és alkalmazások gyakorlati felhasználási aspektusairól beszélt. Véleménye szerint a Klaszter feladata, hogy a jövő technológiáit a ma szolgáltatásai rendelkezésére állítsa. A NISZ Zrt. elkötelezett az új technológiák, a MI, robotizáció használata mellett. Ennek látványos példájaként említhető az ügyfélkiszolgálásban már bevezetett MIA hibrid chatrobot, amely egy kollaboratív (hibrid) chatalkalmazás.
Dr. Levendovszky János, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektorhelyettese az egyetem teljeskörű rendelkezésre állásáról biztosította a hallgatóságot. Úgy fogalmazott: várják a közigazgatás által kiajánlott problémákat, hogy azokra megfelelő fejlesztésekkel válaszoljanak. „A biztonság egy társadalmi igény, ennek az igénynek a kielégítése egy társadalmi misszió, amelyben a Műegyetem örömmel vesz részt. A Klaszter feladata pedig az, hogy ezek a fejlesztések, akár kommerciális termékek szintjéig jussanak.” – mondta a professzor.
A Klaszter alakulását köszöntők sorát Érdi-Krausz Gábor, az ELKH Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) projektkoordinátora zárta. Beszédében hangsúlyozta, hogy a napirenden lévő kutatások nem öncélúak, a kutatók figyelembe veszik az eredmények, illetve a technológiák konkrét ipari hasznosítását. A nagy múltú és komoly szakmai eredményekkel rendelkező szervezet készen áll a Klaszteren belüli együttműködésre és az előtte álló feladatok teljesítésére.
