Az interoperabilitási regiszter létrehozása – a 2015. évi CCXXII. törvény (E-ügyintézési tv.)
terminológiájához igazodva – az információforrások regisztere (68. §), az adat- és
iratmegnevezések jegyzéke (69. §) kialakítását, és az ezen nyilvántartások vezetését,
karbantartását, publikálását, az információátadási szabályzatok kidolgozásának támogatását
megvalósító információtechnológiai alkalmazás, a Nyilvántartások Elektronikus
Nyilvántartása (NyENy) kifejlesztését foglalja megában.
A negyedik munkaszakaszban a korábban kialakított fejlesztési és tesztelési környezetekben
folytatódott, majd lezárult az iteratív, inkrementális fejlesztési életciklus, melynek során
elkészült a tényleges információtechnológiai alkalmazás első verziója.
Ennek során kialakításra került a háromrétegű architektúra (portál-frontend, üzleti logikát
megvalósító backend és a nyilvántartás információtartalmának tárolásáért felelős adatbázis).
Megvalósult a rétegezett és moduláris jogosultságkezelési rendszer, illetve megvalósult a
Központi Azonosítási Ügynökhöz (KAÜ) való csatlakozás.
A portál frontend Angular JS technológiával készült el, amely lehetővé teszi a böngészőalapú vastagkliens kialakítás segítségével, hogy az üzleti logika azon részei, amelyek az
adatrögzítés során azonnali visszacsatolást adhatnak a felhasználónak, a backenddel való
folyamatos kapcsolat fenntartása nélkül is funkcionálisan elérhetők legyenek.
A rendszer backendjének kialakítása Tomcat alkalmazásszerverben Java nyelven, JEE
technológiával valósult meg. Az adatbázishoz való kapcsolódást JPA leképezés biztosítja,
amely egyfelől alkalmas arra, hogy az esetleges későbbi követelmény-változások adatbázisszerkezetet érintő érvényre jutását megkönnyítse, a valós adatbázisszerkezet kialaktását
flexibilissé tegye, másfelől biztosítja, hogy a tényleges adatbázis motor, mely jelen esetben
Oracle termék, más motorra legyen cserélhető az alkalmazáslogika érdemi módosítása
nélkül.
A fejlesztési eredmények részletesen dokumentálva lettek. Elkészült a Fejlesztői
dokumentáció és a Telepítői kézikönyv, megtörtént az adat- és iratmegnevezések
jegyzékének kezdeti feltöltése.
A fejlesztési inkrementumok intenzív tesztelésnek lettek alávetve. Ezek tartalmaztak mind
fejlesztői teszteket (unit tesztek, integrációs tesztek), mind magasabb szintű validációs
teszteket. A validációs tesztek során tesztelésre kerültek mind a követelményekben és a
logikai rendszertervben meghatározott használati esetek, mind komplex, egy-egy létező, a
Felügyelet által korábban jóváhagyott, papír alapú szabályzat rögzítése, valamint a rögzített
információk alapján a szabályzatoknak a rendszerben történő újragenerálása, és ezzel az
információforrások regiszterének automatikus feltöltése. Az egyes tesztelési körök során 10
szabályzat teljes feltöltése történt meg. A tesztelési eredmények részletesen
jegyzőkönyvezésre kerültek.
A tesztek eredményei visszacsatólásra kerültek a fejlesztői folyamatba, valamint a validációs
tesztek tapasztalatai alapján változási kérelmek (change request) is készültek.
Megvalósult a fejlesztési környezetből a KAK működési környezetbe való migráció is. Ennek
során a korábbi adatbázismotort Postgres adatbázisra kellett cserélni. A csere minimális
fejlesztői munkát és bizonyos tesztek ismételt elvégzését igényelte.
A fejlesztési és tesztelési folyamatokat folyamatos projektmenedzsment és belső
minőségbiztosítási tevékenységgel támogattuk, a keletkező résztermékeket/termékeket
folyamatosan bemutattuk, egyeztettük a Konzorciumvezető és az Elektronikus Ügyintézési
Felügyelet munkatársaival, amely tevékenységet emlékeztetőkkel, jegyzőkönyvekkel
dokumentáltuk.
Interoperabilitási regiszter betanítása
A rendszer használatának bemutatására és oktatására egyfelől létrehoztunk egy oktatási
csomagot, amely tartalmazza az előadással egybekötött gyakorlati anyagot, valamint az
ehhez kapcsolódó, az alapfogalmakat és a rendszer általános használatát bemutató
felhasználói kézikönyvet és a részletes funkcionalitást képernyőképekkel illusztráló
felhasználói tutoriált. A gyakorlati feladatsor részét képezi egy példa szabályzat, amelynek
rögzítése során a rendszer minden fontosabb funkcionalitását, a rendszer alapfogalmait,
működési elvét be lehet gyakorolni.
A munkaszakaszban megtartottunk 5 alkalommal, alkalmanként 12 fős gyakorlati képzést,
valamint egy 400 fős, előadótermi bemutatót, ami az előadás anyagból és a gyakorlati
példák demonstrációs jellegű elővezetéséből állt. Az oktatásokról jelenléti ívek készültek.
